Szobrász
Ősi, magyar, nemesi családban született Csörötneken 1926. május 14-én. Rokonságban állt Gömbös Gyula miniszterelnökkel,ez a rokonság hátrányok sorával nehezítette életét.
Fiatalon Körmenden és Szombathelyen élt, majd egy fővárosi internátusba került. 1944-ben édesapjával együtt a szovjetek polgári személyként az utcáról elhurcolták. A székesfehérvári gyűjtőtáborból a temesvári elosztóba szállították, majd Azerbajdzsánba vitték, ahol Szumgait városát építtette több ezer fiatallal együtt. Innen egy egész életén át kínzó betegséggel tért haza 1948 őszén. Itthon minden iskola kapuja zárva maradt előtte.
Megpróbált bejutni a Képzőművészeti Főiskola szobrász szakára, de hiába sikerült a felvételije, közölték vele, hogy nemhogy művésznek, de embernek sem kell abban a rendszerben. 1957-ben, 32 évesen – miniszteri engedéllyel – kezdhette meg végül a
főiskolai tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán, de ösztöndíjat nem kapott. Tanárai Mikus Sándor és Pátzay Pál voltak.
Pedagógus felesége szeretete, valamint Somogyi József mesterének barátsága és szobrászatába vetett hite segítségével 1963-ban kitűnő minősítéssel fejezte be tanulmányait. Diplomamunkájával első díjat nyert, és szobrát megvásárolta a minisztérium, majd elküldték Athénbe a magyar követségre.
Nehezen kapta meg első megbízását, és később sem kényeztették el megrendelésekkel. 1966 és 1987 között mindössze csak tizenegy munkáját helyezték köztérre.
Az Anya gyermekével munkája a pályája elején készült. Gömbös László korai műveiben a klasszikus hagyományok folytatása, az örök szépség iránti áhítat figyelhető meg, amely tükröződik a Püspökladányban található alkotáson is. 2010. február 19-én halt meg Dunakeszin.
Csörötneken közös talapzaton kapott helyet az 1944 novemberi bombázás emlékműve és az 56-os emlékmű. Két ifjú lyukas zászlóval vonul, a fiú nyakában kereszt lóg, lábaik alatt a diktatúra jelképei, a sarló-kalapács és az ötágú csillag hevernek. Csörötneket 1944. november 1-én angolszász repülőtámadás érte, amelynek 13 helyi lakos esett áldozatul. A repülők valószínűleg a közeli Rába-hidat akarták megsemmisíteni. Az áldozatok neveit a II. világháborús és az 56-os emlékművek közé helyezett tábla örökíti meg.
Alkotásai közé tartozik még a szentgotthárdi III. Béla szobor.
Alkotásai közül néhány:
- 56-os emlékmű – Csörötnek 1999
- Eger építőinek – Eger 1973
- Dankó Pista – Csengőd 1991
- Görgey Artúr – Budapest 1998
- Köztársaság obeliszk – Őriszentpéter 1992
- Gömbös Gyula miniszterelnök síremléke – Budapest 2002
- Ivókút – Fonyód 1984
