A Rába völgy szívében- termékeny mezőkkel, dúsfüvű rétekkel, szelíd dombokkal, nyugalmat sugárzó erdőkkel és csörgedező patakokkal ékesített tájon – a vadregényes partjait szaggató kanyargó Rába folyó két partján, az Őrség kapujában, négy irányból érkező utak találkozására települt Csörötnek.
Fekvés, domborzati viszonyok
Csörötnek szorosan véve a Rába-völgynevet viselő kistáj területén fekszik, de bizonyos vonatkozásban sokan az Őrséghez sorolják.
Kétségtelen, hogy az itt élők nyelvében és szokásaiban erősen érződik az Őrség hatása, de a történelmi Őrség mintegy 5-8 km-re kezdődik a falunktól.
Természeti adottságait tekintve Csörötnek változatos domborzattal rendelkezik. A Rába-völgy a Nyugat-Dunántúl legnagyobb völgye. Árkos süllyedékben keletkezett aszimmetrikus eróziós teraszos völgy. A Rába-völgy szembetűnő alakrajzi és szerkezeti vonása a nagy völgyaszimmetria. További sajátos jellemvonása, hogy széles (3-6 km), feltöltött (4-8 méter) alluviális völgytalppal rendelkezik és esése (71 cm/km) igen jelentős.
Az ártéri szintek (alacsony- és magas ártér) erősen szabdaltak, felszínük mikroformákban, vízfolyásokban igen gazdag. A széles völgysíkját az élő és elsorvadt holtágak, fattyúágak kusza hálózata, a különböző korú morotvagenerációk és morotvatavak sorozata, az ártéri erdővel benőtt hajdani meanderek sokasága, a lefolyástalan vagy rossz lefolyású tőzeglápos, zsombékos, vizenyős lapos mélyedések zegzugos labirintusai, valamint a mocsaras süllyedékek szövődményei teszik változatossá.
A természeti képet néhol antropogén hatások és formák (árvízgátak, védőtöltések, duzzasztóművek, csatornák, dűlőút-hálózatok) egészítik ki.
Ezek közül Csörötnek község területén szinte minden, sőt egy vízerőmű is megtalálható.
Csörötnek természeti adottságit nem lehet egységesen jellemezni, hiszen két egymástól jelentősen eltérő részre tagolható:
- a Rába folyó 3-6 km széles feltöltött alluviális völgyére, amelyet a folyó meanderezése folytán kialakult különböző ártéri szintek, holtágak és morotvák, ártéri erdők és vizenyős rétek, kaszálók jellemeznek. A folyótól távolabb termékeny szántók találhatók.
- A települést délről agyaggal borított, patakvölgyekkel szaggatott dombvonulatok szegélyezik, melyek nagy kiterjedésű erdőkkel borítottak.
Csörötnek környezetének átlagos tengerszint feletti magassága 209 mBf. Legmagasabb pontja a Huszászfelső: 297 mBf.
Tömör alapkőzetet sehol sem találunk, mindenütt törmelékes üledékes kőzetek a talajképzők. Ez leggyakrabban agyag és folyami kavics, kisebb területen homok. A talajok általában mészmentesek, réti öntéstalajok és a dombvonulatokon agyagbemosódásos barna erdőtalajok jellemzik.
Éghajlat
A Rába völgy és ezen belül Csörötnek mérsékelten hűvös és mérsékelten nedves (szubalpin) éghajlatú. A térség éghajlatát alapvetően az Alpok közelsége határozza meg. A hűvös éghajlat és a magas csapadékmennyiség miatt igen nagy a relatív páratartalom.
Az éves napsütéses órák száma 1.800 óra körüli.
Az évi középhőmérsékletet 9-10 °C körüli.
A fagymentes időszak hossza csak 170 nap (ápr. 27. és okt. 14. között). Nyáron a hőmérő higanyszála elérheti a +32-33 °C-t. Általában a január a leghidegebb hónap, ilyenkor a –18 °C sem ritka.
Az évi csapadék átlaga 750-800 mm körül alakul. Gyakoriak a nyári zivatarok és az „égiháborúk”. A tél gyakran kevés hóval megy el. Az első maradandó hólepel karácsony táján borul a tájra. A hótakarós napok száma megközelíti az 50-et. Az átlagos maximális hóvastagság 32-35 cm. Az uralkodó szél a déli, délnyugati illetve északi. A havat elvivő déli szelet róka, vagy cúg-szélnek hívják a helyiek. A legtöbb csapadékot leadó szeleket a délnyugati szelek hozzák a falu határába.
Az éghajlat a mezőgazdasági haszonnövények termesztésének és az erdőgazdálkodásnak egyaránt kedvez.
Növényzete sokszínű: a folyó közelében az árterek és lápos területek sajátos növénytársulásai, tőle távolodva a vegyes és tűlevelű erdők teszik változatossá a tájat. Erdei megszűrik a levegőt, apró- és nagyvadakban gazdagok, kiváló vadászterületek.
A Rába folyó tisztavizű érintetlen világa halakban gazdag horgászparadicsom, és a vízitúrázók kedvelt folyója.
Sajnos az állattenyésztés háttérbe szorulása miatt az ártéri réteken az évszázados legeltetés megszűnt, ezért némelyek parlagon hevernek – ugyanakkor kiváló költő- és búvóhelyet biztosítanak számos védett vízi madárfajnak. E területek nagy része védetté is vált a 2002-ben alakult Őrségi Nemzeti Park keretén belül.
A községtől délre helyezkedik el a napsütötte lejtőkkel megáldott Szőlőhegy, a környékbeli lakosok kikapcsolódásának és pihenésének kedvelt színhelye.
A Szőlőhegyen átvezető turistautak mentén (Rába völgye gyümölcsút), az erdő mélyén hűs vizű forrás (Kuti-rét) és egy csodálatos kis kápolna található (Sáfár-hegy), ahol minden éven a hagyományos Mária-napi búcsút ünnepeli a falu, emlékezve az egykor itt álló településrészre.
