A Csörötnek községben a Rába folyóról leágazó üzemvíz-csatorna mellett helyezkedik el az 1814-ben épült malom, amely műemléki védettséget élvez.
Az elmúlt időszakokban igazi gazda hiányában állapota jelentősen leromlott, majd a rendszerváltást követően az önkormányzat tulajdonába került, de mindeddig megfelelő forrás és lehetőség hiánya miatt felújítása elmaradt.
A malmot az 1813-as nagy árvizet követően a szentgotthárdi ciszter apátság építtette azon okból, mert elődjét, mely közvetlenül a Rába folyó partján ált az áradás elpusztította. Ezért Szalay János megyei mérnök tervei alapján egy a Rába folyóról Magyarlak határában leágazó és az elpusztult malom közelében a Rábába visszatorkolló mesterséges csatornát ásattattak és erre építették az épület falában lévő latin feliratú tábla tanúsága szerint: Kasche Miklós apát, Prindlmayer András perjel és jószágkormányzó idején Schuller József műszaki vezetésével az új malmot.
A felépült 300 m2 alapterületű háromszintes malom a környék legnagyobb és a legbiztonságosabb malma lett.
Majd miután az apátság földterületei jelentősen csökkentek, előbb bérbe adták, majd pedig eladta azt. Így került a malom Bekes József tulajdonába, aki XX. sz. elején villamosmérnök fia segítségével jelentős változtatásokat hajtott végre a malmon. Nevezetesen a víz energiáját már nem közvetlenül a malomkerekek hajtására használta, hanem turbinák beépítésével elektromos árammal hajtott motorok forgatták a malomköveket. Mindez jelentősen befolyásolta a malom külső képét is, hiszen eltűntek az óriási malomkerekek, és egy biztonságosabb, megbízhatóbb technológiát honosított meg az új módszerekkel.
Továbbá a megtermelt áramnak – a malom szükséglete feletti részét – a lakosság szolgálatába állította, így megjelent az áramszolgáltatás a településen.
Az államosítást követően a kis vízerőművet az Áramszolgáltató Vállalathoz csatolták, míg a malmot a malomipari tröszt üzemeltette. Sajnos csak ideig óráig, mert hat év után bezárták és ezt követően csak a helyi termelőszövetkezet terménydarálójaként működött, mely a hetvenes évek végére fokozatosan megszűnt, és ettől kezdve szabd préda volt.
Berendezéseit, felszereléseit teljes egészében széthordták, csak a puszta falak és néhány mások számára használhatatlan tárgy (malomkő, fa alkatrészek) tanúskodnak hajdani fénykoráról.
Csörötnek Község Önkormányzata 2005-ben elkészíttette a malom rekonstrukciós, felújítási terveit. Az épületben turisztikai funkciók kialakítását tervezik, mely funkciók kialakításánál maximálisan figyelembe kívánják venni azokat az építészeti értékeket, melyek még romos állapotában is sok érdeklődőnek felkeltik a figyelmét.
A malomba tervezett új funkciók:
Az alagsoban múzeumi és kiállítói funkciók kialakítása:
- Rába-múzeum és tárlat: a Rába folyó és környezete vizes élőhelyeinek állat és növényvilágát különböző módszerekkel (akváriumok, képek, stb.) történő bemutatása.
- A Rába folyó völgyének népi hagyományait, történeti örökségét, a régmúlt falusi életet és a jellegzetes használati tárgyait bemutató állandó kiállítás.
- A bemutató terem kisebb rendezvények szervezésére is alkalmas lenne.
- A kiállító funkciókon túl kialakításra kerül egy, a látogatók és turisták idegenforgalmi információszerzését elősegítő – internetes szolgáltatást is biztosító – tourinform iroda, továbbá egy, az Őrségi Nemzeti Park számára biztosítandó bázis iroda, ahonnan a település határában elhelyezkedő és rehabilitálásra kerülő Rába holtágaknál kialakítandó tanösvények szakszerű túravezetése biztosítható.
Az emeleti középső szinten a szállóvendégek és egyéb, a településre illetve a térségbe látogató turisták kiszolgálásához kapcsolódó vendéglátóegység kialakítása:
Itt kap helyet egy melegkonyhás főző egység, ami a turizmuson kívül a község és szomszédos települések köz- és szociális étkeztetésébe is bekapcsolódna, kiegyenlítve ezzel a holtidőszaki kihasználtság csökkenését (ez mintegy 250-300 fő folyamatos étkezőt jelent).
A konyhához kapcsolódóan mintegy 30-40 fő étkező egy időben történő kiszolgálására alkalmas vendéglátóegység kialakítása.
Az étterem előtt a zubogó víz partján egy hangulatos terasz kerülne kialakításra.
A tetőtérben 25-30 fő befogadására alkalmas középkategóriás szálláshely kialakítása:
12 db két ágyas, 2 db három ágyas és egy mozgáskorlátozottak által is használható szobák kialakítása zuhanyzóval, WC-vel, illetve a lépcsőfeljárónál és a folyosó végén társalgó részek kialakítása.
Az egyes szinteket a lépcsőn kívül a mozgáskorlátozottak zavartalan közlekedése érdekében lift köti össze.
