A jövő elkezdődött… Csörötneki malom megmentése a jövő számára
Csörötnek a Rába folyó által kettészelt, az Őrség kapujában található csodálatos múlttal bíró kis vasi település. Hagyományai, szokásai és nyelve alapján sokan az Őrséghez sorolják, de szorosabban az ún. Rába-vidék egyik meghatározó települése. Az első okleveles írásos említése – Chyrenuk formában – 1350-ből származik. A szentgotthárdi ciszter apátság majorjából fejlődött ki, és lett az apátság keleti birtokainak központja.
Történelmét két fő tényező befolyásolta: a Rába-völgyi központi fekvése és a ciszterek szentgotthárdi jelenléte. A Rába folyó hazánk egyik legtermészetesebb folyója, igazi élő, gyorsfolyású folyó, mely állandóan formálja medrét. Mindezen tulajdonságai már a történelmi időkben is szolgálták az itt élőket, a partjai mentén elterülő termékeny szántókkal, dúsfüvű legelőkkel biztosították a völgyében kialakuló települések lakosainak megélhetését. A folyó nyújtotta természeti értékek mellett az itt élők hamar felismerték a gyors folyásában rejlő erejét is, melyet munkára fogva számos malom létesült a Rábán. Az egyik ilyen – egyben a legnagyobb, legimpozánsabb – a csörötneki malom volt, melyet a ciszter apátság épített, és ez a malom az egyetlen, mely bár erősen leromlott állapotban, de még áll, és őrzi a dicső múlt emlékét.
Amikor egy olyan kis településen, mint Csörötnek visszatekintünk a történelmi időkre, és elgondolkodunk azon, hogy mit kaptunk az Őseinktől, mi az a szellemi és fi zikai örökség, melyet ránk hagytak, akkor egyben összeszorul a szívünk, és szemlesütve döbbenünk rá, hogy a csörötneki malom milyen lehangoló, lesújtó, méltatlan romos állapotban van jelenleg.
Azért élt túl két világégést a malom épülete, hogy most a lassú enyészeté legyen, és az utánunk jövő nemzedék csak fotókról értesüljön róla, hogy egykor Csörötneken állt a térség, a Rába-völgy legnagyobb, legimpozánsabb malma, mely oly sok generációnak, nemzedéknek biztosította az életet jelentő kenyérhez a minőségi lisztet?
NEM! Ezt nem hagyhatjuk, az őseink iránt tiszteletet érző felelős csörötnekiként!
Felelősségünk, hogy a ciszterek csörötneki dicső jelenlétének, gazdálkodásának egyetlen még álló épületét, valamint a településen köztiszteletben álló Bekes család nevét hordozó „Bekes” malmot megmentsük az utókor, a jövő nemzedék számára, biztosítva ezzel azt a történelmi folytonosságot, mely településünket a Rába folyóhoz köti. Sokakban megfogalmazódhat, megéri? Szabad erre pénzt áldozni? Nem lenne egyszerűbb lebontani?
A múltban gyökeredző jövő elkezdődött…, legyünk aktív részese…, mentsük meg a Csörötneki „Bekes” malmot!
Én úgy gondolom, ez nem pénz és gazdaságosság kérdése, mert akkor szeretett hazánkban oly sok épület, mely a történelmi korokat idézi, már nem állhatna. Ez sokkal inkább identitástudat, kötődés kérdése. Kötődés és kapcsolódás azokhoz a meghatározó építményekhez, melyek egykoron egy település arculatát, létét, gazdagságát, az ott élők boldogulását idézik meg, melyre nagy valószínűséggel nagyon büszkék voltak egykori megalkotói, és méltán remélhették, hogy az utókor is megbecsüli, ápolja majd azokat. Sajnos eddigi ténykedésünkre nem lehetünk büszkék, de ahogy szokás mondani: a remény hal meg utoljára…, és amíg egyetlen fala is áll, addig nem adhatjuk fel.
Ezért is született a Szlovénia–Magyarország Interreg Program 2021–2027 kisléptékű projektalapjának támogatásban részesült Mills – our mutual value (Malmok – kölcsönös értékünk) című projekt keretében e rövid kis kiadvány, történelmi áttekintő, mely megeleveníti azt a dicső múltat, mely ezt a csodás épületet jellemzi, mely egykor a településünk legnagyobb és legimpozánsabb építménye volt. A cím is rávilágít arra a gazdag közös történelmi múltra, amikor a Rába és Mura mentén számtalan malom működött.
A magyar oldalon a csörötneki „Bekes” malom múltját lelkes „amatőr” szakmai csapat bevonásával összegyűjtve és feldolgozva tárjuk a jelenkor embere elé, mely méltó indoklása és alátámasztása a malom megmentésére irányuló törekvéseinknek, a szlovén oldali tapasztalatok, jó gyakorlatok átvételével.
Ezúton köszönöm a kiadvány anyagának összegyűjtésében, megírásában és szerkesztésében részt vevőknek, Horváth Zsuzsannának, Domina Imrének és Magyarics Istvánnak lelkes és precíz munkáját. Köszönetemet fejezem ki a Vas Vármegyei Levéltár jelenlegi és nyugalmazott fő-levéltárosának, dr. Pál Ferencnek és Benczik Gyulának a dokumentumok felkutatásában nyújtott segítségét. A múlt dokumentumainak felkutatása alapján készült és a jövőbeni fejlesztési célokat megfogalmazó kiadvány nem titkolt célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a malom jövő generációk számára történő megmentésére. Különösen felhívva azon döntéshozók, köztiszteletben álló személyek figyelmét, akik társadalmi szerepvállalásukból, pozíciójukból fakadóan tudnak segíteni és tenni abban, hogy a malmunk felébredjen a több évtizedes Csipkerózsika-álmából.
Ahol szándék van, ott tetté formálódhat az összefogás, a közös akarat, mely eredményeképp újra településünk és a térség impozáns épületévé válhat a „Bekes” malom, melyet így még unokáink is látni fognak. A tét nem kisebb, mint az, hogy meg tudjuk-e menteni a jelenben a múltunkat a jövő számára.
A múltban gyökeredző jövő elkezdődött…, legyünk aktív részese…, mentsük meg a Csörötneki „Bekes” malmot!
Kocsis Zsolt
polgármester
